Olvasói levél
 

Nagy érdeklődéssel olvastam a NEGYEDIK METRÓVONALUNK ÉS A BUDAPESTI METRÓ című cikkeiket lapjuk ez évi 14. számában. Annál is inkább, mert egyre növekvő aggodalommal figyelem metróhálózatunk és általában közlekedési hálózatunk fejlesztését.

A közlekedési hálózat fejlesztésének stratégiáját a dunai átkelés helyeinek építési sorrendje határozza meg. Erről a sorrendről dr. Nagy Ervin a Városi Közlekedés 1979/1. számában a következőket írja: trA hidak kiépítésének sorrendje voltaképpen nagyon egyszerű, de logikus sorrend szerint határozható meg. A hidakat egyrészt a városközponttól kifelé haladva, másrészt a nagy körutakhoz kapcsolódva kelt megépíteni.”

Annyi biztosan megállapítható, hogy a felvázolt sorrend következtében a városközpont forgalmi átbocsátóképessége nő meg legerősebben. Ez pedig a központba vezető pályák fejlesztését kényszeríti ki, tehát azt, hogy egyre távolabbi területeknek javuljon meg a központtal való kapcsolata.

A külső kerületek közötti kapcsolatok megjavítására, illetőleg ezek megteremtésére ilyenformán nem juthat elegendő pénz. A külső kapcsolatok tehát gyengülnek, leépülnek, s így az egyre nagyobb távolságokat áthidaló forgalmak nőnek meg a kisebb távolságú forgalmak rovására. Az utazási és a szállítási utak hosszának megnövekedésével egyidejűleg a műszaki és a gazdasági föltételek súlyosbodnak, s nagyobbak lesznek a műszaki színvonal iránti követelmények.

Az egész rendszer egyre bonyolultabb, a társadalom számára egyre áttekinthetetlenebb lesz. Nagyon sok példát mondhatnánk arra, hogy a peremirányú közlekedési kapcsolatok javítására még a jóval kisebb áldozatot sem hozzuk meg, mint amekkorát a központ közlekedésének a javítására indokoltnak tartunk.

A legjobb — szinte már klasszikusnak számító — példa a Csepelt és Albertfalvát összekötő hídnak az ügye. Ott, Csepel Budafoki útja és Dél-Buda természetes központja között még mindig nem épült meg egy 2X1 pályás, keskeny híd sem, noha ezzel a híddal kapcsolatba kerülne Dél-Buda és Csepel, ez a két közvetlenül szomszédos — hatalmas termelőhelyeket tömörítő — terület, s megindulhatna egy nyilván igen termékeny szerkezeti átrendeződés. De megépül — legalábbis a tervek szerint — a Lágymányosnál, az összekötő vasúti híd mellett egy háromszor akkora, 2X3 pályás közúti híd és szintén egy újabb, a központon átvezető metróvonal.

Az „eredmény”: ahelyett, hogy Csepel és Dél- Buda között — a forgalmi célpontok átrendeződése nyomán — létrejönnének és megszaporodnának a rövid. 2—3 kilométernyi hosszúságú utazások és szállítások, nagy költségek árán — 10 milliárdokról van szó! — hatalmas méretekben megnő a városközpont forgalmi átbocsátóképessége. Dél-Budán és Csepelen ismét a központ felé tartó nagy távolságú utazások és szállítások körülményei javulnak. Ezt a helyzetet az MO-ás autópálya épülő déli szakasza — ez Csepelen kívül a szigeten halad át, s nagy Duna- hídja Nagytétény és Lakihegy között épül — nagyon kevéssé tudja majd enyhíteni, főképp elszigeteltsége miatt.

És ugyanilyen példa az úgynevezett Munkáskörút egy másik jellegzetes, sorsú pontja, a Tárna utcai (leendő) közúti felüljáró is! Ezt a Munkáskörutat a különféle rendezési tervek — a távoli jövőbe tekintve — úgy rajzolták meg, hogy az a külső körvasút mentén húzódna, majd az ív meghosszabbításában a Határ út, a csepeli Budafoki út, a csepel—albertfalvai híd és Rózsa-völgy irányát követné. Ezen a vonalon Csepeltől egészen az újpesti vasúti hídig még ma is végig lehetne haladni, ha a Tárna utcánál meglenne a vasút fölötti közúti felüljáró.

Annak ellenére van ez így, hogy ez a mindössze 70 méternyi hosszú közúti felüljáró hajdan már állott! Föltehetőleg 1945-ben robbantották fel, s azóta sem építették újjá. Építenek azonban egy közúti felüljárót a vasút fölött néhány kilométerrel kiljebb. Olyan helyen, ahol a peremirányú kapcsolatokat még véletlenül sem javítja, hiszen mind észak felé, mind dél felé hiányzik a folytatása. Csupán a befelé irányuló forgalmi átbocsátóképességet növeli meg úgy, hogy a forgalom egy részét áttereli a Keresztúri útra.

Benyó Bertalan

Élet és Tudomány 1987.07.10. 366.o,

nyitóoldal