Kényszer-e a kényszerpálya?
Valahányszor a balatoni gondok kerülnek szóba, az első és csaknem kizárólagos szempont az üdülés és az idegenforgalom.
Csakhogy a Balaton térségének legnagyobb problémája éppen a térség teljesen egyoldalú és területileg kirívóan egyenlőtlen üdülési, illetve idegenforgalmi kihasználtsága. Egyoldalú, mert itt az üdülés és az idegenforgalom mellett évtizedek óta nem érvényesül más fejlesztési szempont, és területileg egyenlőtlen, hiszen megyényi területek fejlesztése összpontosul egy keskeny parti sávra. A terület értékében minden képzeletet felülmúló polarizáció megy végbe. A néhány száz méter széles parti sáv terület-felhasználási értéke a magasba szökik, a mögötte elterülő hatalmas területek pedig elértéktelenednek.
A fejlődésnek ezeket a feszültségeit az okozza. hogy ez a nagy terület teljes egészében a parton futó forgalmi vonalra (út, vasút stb.) van — egymástól elszigetelt mellékvonalukkal — forgalmilag „rákötve”, gazdaságilag, társadalmilag ráutalva. Minden fejlesztéssel újra és újra a part menti fővonalaktól (út, vasút, csatorna, gáz stb.) kell kiindulni. Minden fejlesztés tehát kényszer, amelv újabb kényszerek keletkezéséhez, s ez végső soron cselekvési mozgásterünk vészes beszűküléséhez vezet.
Cselekvési kényszer a koncentrált erőfeszítést (az 1981-1985-ös időszakban több mint egymilliárd forintot) igénylő partmenti csatornázás is. Ennek a programnak, ezeknek a beruházásoknak az igazolásánál fő helyen voltak a környezetvédelmi indokok, amelyek szerint a parton szezon idején nagy tömegben képződő kommunális szennyvizet csatornákkal összegyűjteni és szennyvíztisztítókban megtisztítani a legsürgősebb, immár halaszthatatlan feladat.
Az eredmény legalábbis kétes értékű A gerincvezeték csaknem mindenütt közvetlenül a parton fut. a tó körüli térszint legmélyebb vonalán, s ennek három jóvátehetetlenül káros következménye van:
Csakhogy ez a part menti csatornázási program kényszer, hiszen hol máshol vezessék a szennyvízcsatorna gerincvezetékét, ha egyszer a parton képződik a legnagyobb tömegű kommunális szennyvíz.
A tervezés korlátait szűkítette a Balatonhoz vezető autópálya {egyelőre Lepsényig, illetve fél szélességben Zamárdiig) és tovább is fogja szűkíteni, ha az építés továbbra is a part mentén folytatódik. Ennek az autópályának a Balaton térsége fejlődését leginkább meghatározó jellemzője, hogy a jelenleginél jóval nagyobb terület forgalmát fogja ide vonzani. Szorosan követi ezt az a hatása, hogy átrendeződnek a forgalmi csomópontok. Bevásárlási, ügyintézési, piaci, esetleg kulturális központok változnak meg. alkalmazkodva az új helyzethez. Vontatottabban megy végbe a következmények harmadik lépcsője, a fejlesztések, beruházások átrendeződése, de ennek hatása beláthatatlan. Minden ellátó vagy termelő beruházásnak a nagyságát befolyásolja, hogy mekkora terület ellátásában kaphat szerepet, illetve mekkora terület piacára és munkaerejére támaszkodhat. Ezen a ponton, a fejlesztések vonzásánál lesz óriási jelentősége annak, hogy a tervezett nyomvonalon autópályát vagy alacsonyabb rendű utat építenek-e. Az autópálya hiába kerüli el dél felé néhány száz méterrel a part menti területsávot. Az autópályának ugyanis forgalomtechnikai okokból (ráhajtás és a lehajtás lehetetlensége a csomópontokon kívül) nem lehet kapcsolata az általa „felfűzött” területekkel, csak a csomópontjain keresztül, ezért a fejlesztéseket is a csomópontokkal hozzákapcsolt központokban választják meg. Kedvezőbb volna, sokkal olcsóbb is lenne. ha az autópálya nyomvonalán elsőrendű főút épülne, külön szintű kereszteződések nélkül. A külön szintű kereszteződések miatt ugyanis az autópálya által felfűzött terület nagy része csak a beépített parti sávon keresztül kapcsolódik az autópályához, és ezek miatt a terület fejlesztési igényeit csak a partsávban lehet kielégíteni.
Ha a kényszerfolyamatot meg akarjuk törni, rést kell nyitni valahol a tervezés-döntéshozás zárt, merev rendszerén. Rést, amelyen keresztül fokozatosan meg lehet valósítani a tervezők, kutatók és döntéshozók nyílt, nyilvános párbeszédét.
Benyó Bertalan
Figyelő 1985.április 18.