vitassuk meg: Mit jelent nekünk a Hárosi Duna-híd
A Heti Budapest 29. számában megjelent a Hárosi Duna-hidról szóló tudósításukat szeretném kiegészíteni.
A híd jelentőségére a tudósítás utolsó mondata így utal: „ ... az átmenő forgalom nem Budapest utcáit terheli majd." Szeretném elmondani, hogy ennek a hídnak és az M0-snak sokkal nagyobb a jelentősége, mint hogy csupán Budapest utcáit mentesítse az átmenő forgalom terhétől.
Ez az út — Tétény és Pestimre között, illetve Tétényen; a . Csepel-szigeten, Dunaharasztin és Soroksáron keresztül — egy évszázada először fog potenciálisan központi helyzetet teremteni a szűk Belső-Budapesten kívül. Először válik lehetővé, hogy országos létesítmények Belső- Budapesten kívül is helyet kaphassanak. Ez az út az ország termelésének a döntő része számára közelebb hozhatja a piacot, amely eddig és még ma is nagyrészt csak Belső-Budapesten keresztül érhető el. Nem lesz kivédhetetlenül törvényszerű —, mint egy évszázada és még ma is — hogy bármit fejlesszünk, építsünk is az országban, az elsősorban és legfőképpen a belső-budapesti fejlesztési, szellemi bázis erősödésére, növekedésére hajt visssza, ahol pedig a növekedés a legkörülményesebb és legköltségesebb.
Annak, hogy ezek az országos jelentőségű hatások minél rövidebb idő alatt érvényesülhessenek, feltétele, hogy az új pályára annak közeléből, főleg az azt keresztező nagy forgalmú utakról föl- s lehajthassanak. Ez a szakasz pedig úgy épül (bármily hihetetlen, így igaz), hogy a közeléből a lehető legkörülményesebb lesz följutni a hídra.
Vegyük sorra ezeket a pontokat!
Az új pálya tétényí hídfő csomópontját a jövő év végén, amikor ezt a legelső szakaszt — a 6-os út és az M5-ös között — átadják a forgalomnak, a közvetlen közeléből csak körülbelül 8 kilométeres kerülővel, egy vagy két vasúti sorompón keresztül haladva lehet majd elérni. Aztán majd megépül egy összeköttetés az új 6-os út és a régi, a Nagytétényi út között. Akkor majd „csupán" 4 kilométert kell kerülni annak, aki a hídfő közeléből el akarja érni a hídfő- csomópontot. Ez az összeköttetés azonban a szakasz átadásáig nem épül meg, és egyelőre el sem kezdték építeni.
A Nagy-Duna bal oldalán, ott, ahol a pálya a Csepel- sziget legforgalmasabb útját, a halásztelki utat keresztezi, egyáltalán semmiféle csomópont nem épül. Tehát erről az útról csak egy Csepel felé tett 4—6 kilométeres kerülővel lehet majd a hídra fölhajtani.
A szigetszentmiklósi útnak lesz az új pályával csomópontja, de ott meg a szigetszentmiklósi elkerülő szakasz nem épül meg, amely a megnövekedett forgalmat le tudni vezetni.
Az 50-es út és az M5-ös között már tavaly átadták a forgalomnak az MO-s egy rövid szakaszát. Múlt időben mondhatjuk tehát: az M5-össel alkotott csomópont úgy. készült el, hogy a közeléből nem lehet rá fölhajtani és így csak 6—8 kilométeres kerülő árán lehet hozzáférni az új pálya nyújtotta lehetőségekhez.
Végül még mindig nem kezdődött meg azoknak a megállóhelyeknek a kiépítése, amelyek lehetővé tennék, hogy az átadáskor valamilyen autóbusz-közlekedés az új pályán beindulhasson. A hivatalos magyarázat minderre látszólag roppamt egyszerű: az MO-snak az autópályák közötti forgalom, nem pedig a városi forgalom levezetése a feladata. Hogy milyen mórhetetlenül többről van itt szó, azt minél szélesebb körben kellene mielőbb tisztázni, mielőtt a rossz döntés az egész ország hátrányára válna.
Benyó Bertalan
Heti Budapest 1989.10.28. 2.o.